T�vesen Meg�t�lve: N�met L�fajt�k

Els�k�nt szeretn�m kiemelni, hogy a n�met l�fajt�k vajmi ritk�n vannak h�tr�nyos helyzetben, de - �s itt a de! - amennyire sokan vannak, annyira nem is ismerj�k �ket. A divatos fajt�jon k�v�l, bizony sok m�sik n�met l� is porondon van az orsz�gban, �gy nem �rt megismerni �ket.
A n�met lovak bemutat�s�hoz els�k�nt ismerni kell - hellyel-k�zzel - a n�met l�teny�szt�s fel�p�t�s�t. N�metorsz�gban m�s fogalma van az �llami �s priv�t m�nnek. N�metorsz�gban az �llami m�nek nincsenek sz�tosztva fedeztet� �llom�sokra, hanem 3-4 k�zponti telepen "dolgoznak". A legfontosabb �llami telepek a Celle-i, Wallendorf-i �s Redefin-i. A priv�t m�nek term�szetesen tulajdonosaikn�l �llnak. L�teznek kisebb term�keny�t� �llom�sok is, ahol ugyan �gy megtal�lhat�ak a h�resebb m�nek, a mesters�ges term�keny�t�snek k�sz�nhet�en. A verseny nagy a priv�t �s �llami telepek k�z�tt, hiszen fontos az anyagi bev�tel a zabraval�ra, �gy a mag�ntulajdonosok ritk�n engedhetnek meg maguknak nem sikeres vonalb�l, vagy nem el�g sikeres m�neket, m�g az �llami telepeken a v�rvonal jav�t�sa �rdek�ben gyakran vannak p�ld�ul angol teliv�rek is.

Mivel sokf�le n�met l� l�tezik el�sz�r felsorol�s szinten megeml�ten�m a minket �rint� melegv�r� t�pus�akat. Bet�rendben a N�met melegv�r�ek (ide�rtve a p�ni fajt�kat is): D�lmeni p�ni, Hannoveri, Hesseni, Holsteini, Kladrubi, Mecklenburgi, N�met lovagl� p�ni, Rajnai melegv�r�, Oldenburgi, Trakehneni, Vesztf�liai p�ni, Westf�liai, W�rtembergi, Zweibr�ckeni melegv�r�. A felsorol�sban eggyetlen vitathat� l�fajta a Trakehneni, mert az eredete a mai Lengyelorsz�g ter�let�re tehet�, viszont a fajta kialakul�s�nak idej�n ez N�metorsz�ghoz tartozott, majd az oroszokt�l val� f�lelem jegy�ben a m�nest �tk�lt�ztett�k bels�bb ter�letekre. Teh�t a Trakehnenit tekinthetj�k n�metnek, hiszen a kialakul�s�ban oroszl�n szerepe volt a n�meteknek �s a mai teny�szt�st is �k v�gzik. A fejt�k bemutat�s�t a Hesseni-vel kezdem, �gy most ez a fajta k�vetkezik:

A d a t o k :

Eredet: N�metorsz�g
Marmagass�g: 157 - 166 cm
T�pus: Melegv�r�
Kialakul�sban r�sztvev� fajt�k:
Hannoveri, Westf�liai, Trakheneni Arab �s Angol teliv�r
Sz�n: Minden alapsz�n megengedett, de leggyakoribb a pej �s a s�rga.

A fajta eredete a Hesseni tartom�nyra ny�lik vissza az egykori Poroszorsz�g ter�let�n. A fajta a kezdetek kezdet�n nehezebb t�pus� volt, mivel a k�rny�k parasztjai teny�sztett�k. Poroszorsz�g katonai jellege miatt, m�gsem lett hidegv�r� fajta, hiszen katona l�k�nt is teljes�tenie kellett, �gy ink�bb egy sodrott l�ra hasonl�tott, vagy nehezebb t�pus� melegv�r�re. A neh�z t�pus� lovakat, azonban az 1800-as �v v�ge fel� felv�ltotta a k�nyebb t�pus, az �j hasznos�t�s r�v�n. Az inm�ron n�metorsz�ghoz tartoz� helyi teny�szt�k c�lja egy k�nyebb t�pus�, modern sportl� kialak�t�sa volt. A neh�z fel�p�t�s jav�t�s�ra szolg�ltak az arab �s angol teliv�r m�nek, m�g a Hannoveri, Westf�liai �s Trakheneni fajt�k a sportteljes�tm�nyt k�v�nt�k n�velni.

A fajta egyedeib�l nem t�l sok tal�lhat� meg ma, nem tartozik a divat fajt�k k�z�, pedig k�llem�ben egy kifinomult, modern t�pus� sportl�. Mozg�sa lend�letes, tiszta. Haszn�lhat�s�ga els�sorban a sportra terjed ki, vagy hobbi �s terepl�k�nt. D�jlovagl�sban �s d�jugrat�sban ugyan �gy sikeres lehet, mint csal�di kedvenck�nt. Stabil idegrendszer �s ha nem is vil�gklasszis, de j� teljes�tm�ny jellemzi a lovakat, nagy a munkakedv�k. Kiemelked� teljes�tm�nyt eddig egyetlen m�n ny�jtott. Klasszis lovakat m�g nem siker�lt kiemelni, de t�bb l� is versenyzik d�jlovagl�sban, d�jugrat�sban �s militaryban k�z�p, vagy ak�r ann�l magasabb szinten is!

V�rvonaltan: Furioso II.

A d a t o k :

Sz�letett: 1965 - Franciaorsz�g
Elpusztult: 1986 - Belgium
Fajta: Angolo-Normann
Marmagass�g: 166 cm
Teny�szt�: H.Lemoine Escajeul
V�rvonal:
Furioso XX (Precipitation � Maureen)
�
Dame de Ranville (Talisman � Que je Suis Belle)

Furioso II, Franciaorsz�gban sz�letett, Furioso XX nev� angol teliv�r m�n ut�n. Furioso XX a galoppon egy�ltal�n nem volt sikeres, 21 startb�l eggyetlen eggyet sem nyert. A francia teny�szt�k m�gis l�ttak benne lehet�s�get a mozg�sa �s k�lleme r�v�n, �gy bevett�k a teny�szt�sbe a m�nt. Dame de Ranville, kiv�l� kanc�nak bizonyult a Furioso-val val� p�ros�t�sokra, t�bb kiv�l� k�llem�, j� mozg�s� �s eredm�nyes lovat is adott Furioso II-n k�v�l, ebb�l a p�ros�t�sb�l. Furioso II mellett a legkiemelked�bb Mexico, aki t�bb remek ugr�lovat is adott, t�bbek k�z�tt a Hollandok �ltal prefer�lt Le Mexico-t.

A Furioso vonalra a n�metek is gyorsan felfigyeltek �s Furioso II-t, George Vorwerk, a legand�s Oldenburgi teny�szt� be is hozta az orsz�gba. El�sz�r az Oldenburgi teny�szt�k fogadt�k el, mint �r�k�t�t, majd 1968-ban els� helyen v�gzett a 100 napos teljes�tm�ny vizsg�n. Nem kellett ezek ut�n sok, hogy Furioso II-t a Hannoveri, a Rajnai melegv�r�, a Hesseni �s a Wesztf�liai fajt�kban is elismerj�k, mint fedez�m�n. Furioso II-ben hatalmas lehet�s�gek rejlettek �s ezt kor�n fel lehetett ismerni ut�dai soksz�n�s�ge r�v�n. B�rmilyen kanc�val keresztezt�k, j� ut�dokat adott ugyan �gy d�jlovagl�sban, mint d�jugrat�sban.

A m�n �lete sor�n 81 teny�szm�nt �s t�bb mint 200 elite min�s�t�s� teny�szkanc�t nemzett. Minden szak�gban sikeres volt, ez ut�daira is jellemz� maradt. D�jugrat�sban a legismertebb 3 ut�dja FBI, aki Thomas Fr�hmannal versenyzett; Heissmann, aki miut�n Amerik�ba ker�lt Olimpiai 4. helyez�st �s �v Lova c�met nyert, valamint a n�met klasszis For Pleasure, aki t�bbek k�z�tt az Atlantei �s Sydney-i Olimpi�n csapat aranyat szerzett �s 8 fajt�ban elismert fedez�m�n. D�jlovagl�sban is hasonl�an sikeres ut�dok �rgb�tik a m�n h�rnev�t. A d�jlovas szak�gban Purioso az eggyik legismertebb ut�dja, akinek fi�val Cocktail-el Anky van Grunsven versenyzett �s versenyzik a mai napig ut�daival, p�ld�ul Jazz-el. Furioso II m�gis tal�n legh�resebb ut�dja Voltaire, aki egy Gotthard vonal� kanc�b�l sz�letett. Voltaire 33 fedez�m�n ut�dott hagyott maga m�g�tt �s apj�hoz hasonl�an d�jlovagl�sban �s d�jugrat�sban is eredm�nyes ut�dokat hagy maga ut�n. Voltaire legismertebb csik�i Altaire �s Finesse.

1979-89 k�z�tt a Top �r�k�t�nek sz�m�tott, hab�r id� k�zben a

m�n elpusztult, h�rnev�t tov�bb viszik ut�dai. Ma is az egyik legkeresetebb m�nvonalak k�z� tartozik �s �lete folyam�n a vil�g m�neinek azon kevesei k�z� tartozik, akik Eur�pa - ha nem vil�g - �sses sportl� fajt�j�ban elfogadottan fedeztek. Napjainkban is rengeteg ut�d klasszis m�nnek min�s�l �s nincs olyan d�jlovas vagy d�jugrat� verseny ahol meg ne jelenne egy valamelyik lesz�rmazottj�b�l. Furioso II 21 �vesen, k�lik�ban pusztult el Belgiumban