Military V�szhelyzet!

 
Minden sportan a Gport�l t�rt�net�ben megvan, megvolt a maga cs�cs id�szaka �s a hanyatl�sa is. Nem lehet mindenki ugyan abba a sportba szerelmes, ha teny�szteni szeretn�nk c�lszer� egy-k�t szak�gat kiv�lasztani �s abban tev�kenykedni. Neh�z 5-6 edz�stervet meg�rni, hiszen minden szak�g m�st �s m�st k�vetel meg. A galopp �s az angol teliv�r elterjed�s�vel ez a sport�g kiszor�totta a militaryt, pedig k�zenfekv� lenne, hogy a rengeteg d�j �s ugr�l� mellett ez a szak�g is az �lvonalban szerepeljen. M�s k�rd�s, hogy a galoppot k�nnyen �sszef�gg�sbe lehetne hozni a militaryval, hiszen a sport�g rengeteg teliv�rt k�v�n, ha nem is versenyz�sben, de a teny�szt�sben biztosan. A szak�g kihal�sa, tal�n nem ismer�s�nek is k�sz�nhet�, �gy pr�b�lom bemutatni ezt nektek.

Az ide�lis military l� fogalm�t nem k�nny� elhinteni ebben Hannoveri �s Holsteini vil�gban, ugyanis az el�bb eml�tett k�t fajta nem b�rja j�l a sok gyors �tem� v�gt�t �s neh�z akad�lyokkal teleszabdalt terepp�ly�t, m�g d�jlovagl�sban �s d�jugrat�sban tudnak j�l teljes�teni. A sportlovak �sei is nagyban teliv�rezettek voltak, st� d�jlovagl�sban �s d�jugrat�sban is tudnak j�l teljes�teni a teliv�rek, sz�val a h�rom alapvet� Military l�fajta az Angol teliv�r, a melegv�r� sportl� �s teliv�r h�tter� l�, illetve az �r sportl�, ami a legjobban meg�llja a hely�t. Nem elhanyagolhat� viszon a Gidr�n l� szerepe is! A gidr�nok b�tor, karak�n �s j� k�pess�g� kis lovak, r�ad�sul k�llem�kben sz�pek �s mozg�suk is j�, ami a d�jlovagl�s r�szben nagyban seg�ti �ket.

A kit�n� military l� k�pz�s�ben elengedhetetlen, hogy els�k�nt d�jlovagl�sban, majd d�jugrat�sban is k�l�n-k�l�n tudjunk a fiatal lovunkkkal versenyezni. Ezen versenytapasztalatok ut�n fel tudjuk m�rni lovunk er�ss�g�t �s a tov�bbiakban ezekre a tapasztalatokra �p�tve kezd�dhet meg a military k�pz�se. Sokunknak az okoz legink�bb gondot, hogyan �rjunk egy-egy versenyre megfelel� edz�stervet a military l�nak. Ha egy h�tre le akarn�m bontani, mindenk�ppen rakn�k bele egy teljes pihen� napot, amikor nem foglalkozunk lovunkkal. A 6 napb�l legal�bb kett�t d�jlovagl�sra, kett�t az ugr�st�lus fejleszt�s�re, d�jugrat�sra (a military lovak hajlamosak l�gatni a l�bukat!) �s kett�t terepen, er�nl�ti edz�ssel t�lten�k.

A versenyek szervez�inek meg kell azt is �rteni�k, egy ilyen versenyre sz�ks�ges a 3 nap! A szinteknek megfelel�en els� nap egy K�nny�, K�nny�k�z�p vagy K�z�poszt�ly� k�rt kell bemutatni a lovasoknak, m�sodik nap egy 6-8, 12-16 vagy 30-32 akad�lyos p�ly�t kell terepen a lovasoknak 5-10 km-en lek�zdeni�k. M�g a harmadik napon egy B1, B2 vagy B3-as magass�g� d�jugrat� p�ly�n teljes�teni. A verseny �sszetetts�g�ben van annak sz�ps�ge is. Az ide�lis l� mindh�rom sz�mban tud remekelni.

A pontoz�s a k�vetkez�k�pp alakul: Az els� napon a d�jlovagl�sban el�rt sz�zal�kot, kivonjuk a sz�zb�l, majd az �gy kapott eredm�nyt beszorozzuk 1,5-el �s ha kell k�t tizedesre kerek�t�nk. A terepverseny hibapontjai a k�vetkez�k: els� ellenszeg�l�sn�l, kit�r�sn�l, vagy k�r�z�sn�l 20 hibapont, ugyan azon az akad�lyon m�sodik ellenszeg�l�s, kit�r�s, vagy k�r�z�s 40 hibapont, harmadik ellenszeg�l�s, kit�r�s vagy k�r�z�s a terepp�ly�n kiz�r�s. Vesz�lyes lovagl�s�rt 25 hibapont, �s az alapid� t�ll�p�se ut�n minden megkezdett m�sodperc�rt 0,4 hibapont j�r. Ha a be-ki ugr�sn�l a l� beugrott, de kifel� a lovas a hoszabb utat v�lasztja, szint�n 20 hibapont j�r. Ezeket a hibapontokat hozz�adjuk az els� napi pontokhoz. Harmadik napon a d�jugrat� versenyen ver�hib��rt 4 hibapont, ellenszeg�l�s�rt, kit�r�s�rt, k�r�z�s�rt �jabb 4 hibapont, harmadik ellenszeg�l�s�rt, kit�r�s�rt, k�r�z�s�rt kiz�r�s j�r. Alapid� t�ll�p�s��rt minden megkezdett m�sodperc�rt tov�bbi 1 hibapont j�r.
A pontoz�st, hogy k�nyebb legyen meg�rteni p�ld�t is hozn�k. Vill�m l� �s lovasa els� nap d�jlovagl�sban 70%-ot �rtek el, teh�t 100-70= 30; 30*1,5 = 45. M�sodik nap tereplovagl�son egyszer ellenszeg�lt a l� �s egy be-ki ugr�sn�l a r�videbb utat v�lasztott�k, alapid�n bel�l a p�ly�t befejezt�k, teh�t 40 hibapontot szereztek. A m�sodik nap ut�n �gy 85 pontjuk van. A harmadik napon Vill�m k�t akad�lyt is lever, valamint 2 m�sodperccel t�ll�pi az alapid�t, �gy 10 hibapontot szereznek. A harmadik nap ut�n �gy lesz a p�rosnak 95 pontja.

A teljes military szab�lyzat elolvashat� ITT 

V�rvonaltan: G. Ramiro Z.

A d a t o k :

Sz�letett: 1965 - Vesztf�lia
Elpusztult: 1995.
Fajta: Holsteini
Marmagass�g: 163 cm
Teny�szt�: Paul Bahlman
V�rvonal:
Raimond (Ramzes � Infra)
�
Valine (Cottage Son XX � Holle)


Ramiro volt az els� m�n, akit komoly sportkipr�b�l�snak tettek ki �s nem csak k�llemi �s szabadonugr�ban ny�jtott teljes�tm�nye alapj�n m�rt�k fel �rt�k�t. A n�metorsz�gban akkor m�r igen n�pszer� Ramzes (sz�rke angolo-normand m�n) vonal sarjak�nt a sportban igazat adott felmen�inek �s k�s�bb az �vsz�zad m�njek�nt �s az m�nek kir�lyak�nt kezdt�k emlegetni, majd fedez�m�nk�nt ism�t bev�ltotta a hozz� f�z�tt rem�nyeket. Ramiro a maga idej�ben a t�k�letes Holsteini lovat testes�tette meg. Er�s alkat�t hozta az anyja ut�n, magass�g�t �s eleg�ns, mutat�s mozg�s�t nagyabja Cottage Son hagyta r�, az er�s farral �s csod�latos fejjel, tiszta szemekkel. Ramiro m�g id�sebb kor�ban is kit�n� l� volt.

Az 1965-ben Vesztf�lia tartom�nyban sz�letett m�nt a Holsteini fajt�ban jegyezt�k be, majd licenszet tesz Neum�nsterben �s k�s�bb Fritz Ligges lovagl�s�val nem hi�nyozhat egyetlen kancatart� apajel�lt list�j�r�l sem! Egyszer�en az �sszes d�jugrat� kateg�ri�ban nyert. Az els�k k�z�tt nyert Nemzetek Kup�j�t, Puissiance versenyeket, ahol 2,2 m�terig meg sem �llt! Nyert m�g ezek mellett t�bb nemzetk�zi Gran Prix versenyt is, �gy a sportban bizony�tott eredm�nyei ut�n hatalmas h�rn�vvel t�lthette le b�k�s fedez�m�n korszak�t.

Az els� fedeztet�si szezon�ban adott csik�k m�r megmutatt�k tehets�g�ket, mind a d�jugrat� szak�gban, mind a d�jlovagl�s ter�n. Legh�resebb ut�dja ebb�l a szezonb�l a Fatinitza anyas�g� Zangersheide t�rzsm�n Almiro Z. Fatiniza-r�l �rdemes megeml�teni, hogy sorra halmozta a d�jugrat� szak�gban az arany�rmeket Fritz Ligges �s Thomas Fr�hmann lovagl�s�val. Almiro Z k�s�bbi fajtaalap�t� m�nk�nt szerepel a Zangersheide m�nesben �s maga is remek ugr�l� volt sportkarrierje idej�n.

A m�sodik szezonban Holsteinben fedezett. Itt h�rom kiv�l� m�n ut�dja sz�letett, Rinaldo (egy trakehneri kanc�b�l), Rio Negro, aki k�s�bb Grand Prix nyertes d�jl�v� v�lt Willie Shultheis tr�nerked�s�vel �s v�g�l, de nem utols� sorban Ronald. ronald k�s�bb 4 �vig a legkeresettebb m�n volt Holsteinben, 5 t�rzsm�n fia sz�letett �s t�bbsz�z elit min�s�g� teny�szkanca l�nya. Ronald l�nyai olyan m�ncsik�kat adtak, mint Alcatraz, Libero, Lord Incipt, Larno, Le Grand - szinte az �sszes kiv�l� sportl� �s apam�n.Ronald, hasonl� volt h�res apj�hoz, Hollandi�ba k�ldt�k fedezni, ott 5 �vig �llt �s a legkiemelked�bb utodja az ausztr�l sportm�n Salute apja, Saluut volt. 

Ramiro a a Holland sportl� teny�szt�sben is nagy szerepet kapott, a fajta egyes�lete 1992-ben az �v Lova c�mmel t�ntette ki. Leon Melchior Zangersheid-i teny�szprogramj�ban pedig a legfontosabb alappill�rt Ramiro jelentette, �gy tekinthetj�k a Zangersheid lovak sz�l�apjak�nt is. Ramiro itt rengeteg kiv�l� k�pess�g� ugr�lovat adott, amelyek ma is vil�gszerte ismertek �s h�resek. Az egyik legjobb ut�dai, a Heureka nev� kanc�t�l voltak. Az els� csik� a p�ros�t�sb�l Ratina Z. Ludger Beerbaum �s Piet Raymakers lovagolta a kanc�t t�bb vil�gklasszis gy�zelme sor�n, a kanca Vil�gbajnok, Eur�pabajnok, nyerte az Aacheni Grand Prix-et �s  egy�ni Olimpiai ez�st, k�tszeres Olimpiai csapat arany, Lovas vil�gj�t�kokon csapat arany �s v�g�l k�t Eur�pa bajnoki csapat aranyat tudhat mag��nak. Heureka ut�n a m�sik kancacsiko Argentina Z, Alm� ut�n.  Ramiro kiemelked� fiai Zengersheid-ban: Rebel I Z, Rebel II Z, Rebel III Z �s Rock Z.

T�vesen Meg�t�lve: Tinker

A d a t o k :

Eredet: �rorsz�g
Marmagass�g: 140 - 152 cm
T�pus: P�ni, Kisl�
Kialakul�sban r�sztvev� fajt�k:
Shire, Clydesdale, Fr�z, Dales p�ni, Fell p�ni
Sz�n: �lltal�ban Piebald �s Skewbald, de minden alapsz�n megengedett �s tarka v�ltozatai.

A fajta eredet�t tekintve az �rorsz�g ter�let�n elszeg�nyedett �s v�ndorl� �letm�dot folytat� csal�dok hozt�k l�tre. Sz�ks�g�k volt egy er�s, j� idegrendszer� �s k�nny� tart�s� l�ra. Az er�t �s nyugalmat, j� idegrendszert a Shire, Fr�z �s Clydesdale lovakt�l kapta a fajta, m�g a k�nny� tarthat�s�got �s nem t�l magas marmagass�got a Dales �s Fell p�ni �s�kt�l.

K�llem�t tekintve egy p�ni magass�g� hidegv�r�re hasonl�t, m�gis ink�bb a p�nikhoz tartozik a fajta. Jellemz� r� az alacsonyan t�z�tt farok, er�s csontozat, j�l izmolt farral kieg�sz�tve. Sz�les sz�gy, vastag nyak �s nagy ink�bb kiss� kosfejre hasonl�t�, de egyenes fej, f�lei k�zepesek. Hossz�sz�reit tekintve, azok d�sak, selymes tapint�s�ak �s hossz�ak. A fajt�ra n�zve k�vetelm�ny a d�s bokasz�rzet, ez �lltal�ban feh�r. Sz�n�t tekintve a leggyakoribb a Piebald (fekete-feh�r) �s Skewbald (s�rga vagy pejtarka), de az �sszes sz�n �s annak tarka v�ltozatai elfogadottak, b�r ezeket a v�ltozatokat ink�bb import�lj�k.

Az utaz� cig�nyok (ez nem egy �s ugyan az a Rom�niaiakkal) legink�bb a fajta erej�t �s nyugalm�t tisztelt�k, f� hasznos�t�sa fogatl�k�nt t�rt�nt, de pihen�k alkalm�val a gyerekek egy k�t�llel a l� sz�j�ban el tudt�k lovagolni. Nyugodt v�rm�rs�klete ide�lis csal�di l�v� v�ltoztatja. Egyar�nt alkalmas hobbi lovasoknak tereplovagl�sra �s fogathajt�sra, valamint d�jlovagl�sra, ak�r kisebb akad�lyok ugrat�s�ra is! Sportl�k�nt val� hasznos�t�sa f�leg d�jlovagl� sportban lehets�ges, hiszen a fajta k�nnyen tanul, illetve Fr�z �s p�ni �seit�l �r�k�lte lend�letes mozg�sukat. Nem aj�nlott azomban t�l sok v�gtamunk�val j�r� feladatot v�geztetni vele, hiszen am�g �get�sben sok�ig b�rja, addig v�gt�ban hamar kif�rad.

A Gipsy Wanner, Gypsy Vanner, Irish Tinker, �r Tinker, Tinker, Tinker p�ni egy �s ugyan azt a fajt�t jel�lik.

A Szeptemberi tartalomb�l:

• V�rvonaltan: Furioso II
• T�vesen meg�t�lve: Rocky Mountain 
• Interj�: Angol teliv�rekr�l
• Fajtiszt�n f�lv�rek